Vöröstó élhetőbbé/élhetővé tételének kulcsa egy az adottságokra és lehetőségekre építő településfejlesztés. Cél a lélekszám növelése, fiatalítás, munkahelyek teremtése, mindez a falu értékeinek megőrzése mellett, azok gazdagításával.
Vöröstó számos kedvező adottsággal bír: gyönyörű természeti környezet, egységes és bájos falukép, a Bodzavár intézménye, valamint karakteres és hagyományos foglalkozású emberekben gazdag lakosság. Az egyik legjelentősebb adottság azonban egy helyi kezdeményezésű kisebb lovas központ kialakításának szándéka.
Ezek alapján célunk egy gyerekeket és turistákat megcélzó program kidolgozása. A lovasközpont új szerepkört kaphatna, mint rehabilitációs intézmény. Így a turisták mellett problémás gyerekeket és családjaikat is fogadhatná.
Ehhez – és a Bodzavárhoz- kapcsolódóan szeretnénk beindítani, egy jobb név híján, „élményporta” fejlesztést, ami a helyi lakosságot hozná helyzetbe. Ennek lényege, hogy a helyiek saját otthonaikban fogadhatnának idelátogatókat, akik a pénzükért cserébe részt vehetnének az adott porta programjában. Itt jönnek képbe az ott élő „eseménnyé”válható szakmával bíró emberek, mint például kőműves, szobrász/fafaragó, iparművész, stb. De természetesen bárki bekapcsolódhatna, hiszen az ottani élet, a házak bemutatása, egy lekvár főzés, vagy egy egyszerű beszélgetés bárki számára kellemes kikapcsolódást nyújthat. Ez pedig szintén nem csak a turizmusról szól, hanem éppen úgy szolgálja a sérült gyerekek fejlődését. A gyermekek kézműveskedhetnek, szórakozhatnak, és bepillanthatnak egy tisztább, nyugodtabb életbe.
Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlesztések anyagi támogatásra lelhessenek. Ebben segít, hogy Vöröstó elkezdte az EU Leader programját, valamint, hogy a fenti programokra valóban nyerhető támogatás (pl. a Bányai Panoráma Egyesület élményporta programja Zselice térségben, és a Budahegyvidéki Lovasturisztikai és Lovasterápiás Központ az Európai Únió és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósult fejlesztése).
Ezen fejlesztések nyomán kisebb turistaforgalom indulhat meg, a terápiás központ gyermekes családokat bírhat ideköltözésre (kihasználva a sok meglévő, de üres házat), Vöröstó megjelenhet a Művészetek Völgye térképén, tőke áramolhatna be, az „élményporták pedig jövedelem-kiegészítést ill. munkát biztosítanak, valamint elősegítik az épületállomány és pajták rendbetételét.
Így Vöröstó egy élő, hagyományaira építő, élhető településsé válhat.
2010/10/21
VÖRÖSTÓ REKLÁM STÚDIÓ TÖRTÉNETE
BEVEZETÉS
Vöröstó a Káli medence szélén, Zánkától nyolc kilométerre, gyönyörű tájban fekvő, különleges építészetű, műemlék védettséget élvező falu. Minden adottsága ellenére vagy okán szenved attól, amitől sok más falu az országban: az elnéptelenedéstől. A képlet a szokásos: nincsen munkalehetőség, a fiatalok sorra elköltöznek a nagyvárosokba. Ma már se boltja se kocsmája a mindösszesen 60 lelket számláló községnek. Helyzetét groteszkké teszi, hogy a falu házai gyönyörűek, beépítése és az összefüggő pajtasor egészen különleges, de mindez kihaltnak, élettelennek tetszik, amit a műemléki védettség csak fokoz. Az egyetlen utcát járva, az embernek az az érzése támad, hogy színházi kulisszák között sétál. Néhány portának budapesti fiatal családok a tulajdonosai, akik nyaralóként használják a szépen felújított házaikat és pajtáikat. A hosszú szalagtelkeket szinte senki sem műveli.
Feltevésünk, hogy a helyzetet orvosolhatja egy új iparág megjelenése a környéken. Legyen ez egy manapság keresett, életképes ipar: mondjuk a reklámszakma.
Mi történne, ha az egyik pajtába beköltözik egy keresett, minőségi reklámstúdió?
Egy reklámstúdió, melynek fő profilja a landscape art, reklámot, plakátot a pajták mögötti összefüggő zöld felületre szervezi felhasználva minden kortárs eszközt? (pl.: a mezőbe nyírt, festett plakátot az interneten keresztül láthatjuk.)
árnyjáték (balra), téli villámreklám-hófestés (jobbra)
tájképanimáció
Olyan művészi, környezet tudatos és szociális minőséget képviselve, amely a reklámozott cégeket szimpatikussá, a reklámstúdiót pedig keresetté tesz?
A tulajdonosoktól bérelnék a földet, a lakosság munkához és szerephez jutna az egyes projektekben. A kertművelés feléledne, akár művészi fokon. A közös munka, a kommunikáció megindulása szervezné a közösséget, nyitottabbá, mozgékonyabbá válna. Új állandó lakosok jelennének meg, akik a stúdióban dolgoznak. A hely és az emberek alkalmas lenne egy, akár nemzetközi filmfesztivál megszervezésére. Vetítés a pajtákban. Identitás tudat az emberekben.
Módszerünk, hogy elképzeljük, van egy ilyen, már valamennyire működő reklámstúdió. Lehelyezzük Vöröstóra és megírjuk a történetét. Fantáziajáték, ami reméljük stratégiává és nem tudom hány éves tervvé válhat.
Vöröstó a Káli medence szélén, Zánkától nyolc kilométerre, gyönyörű tájban fekvő, különleges építészetű, műemlék védettséget élvező falu. Minden adottsága ellenére vagy okán szenved attól, amitől sok más falu az országban: az elnéptelenedéstől. A képlet a szokásos: nincsen munkalehetőség, a fiatalok sorra elköltöznek a nagyvárosokba. Ma már se boltja se kocsmája a mindösszesen 60 lelket számláló községnek. Helyzetét groteszkké teszi, hogy a falu házai gyönyörűek, beépítése és az összefüggő pajtasor egészen különleges, de mindez kihaltnak, élettelennek tetszik, amit a műemléki védettség csak fokoz. Az egyetlen utcát járva, az embernek az az érzése támad, hogy színházi kulisszák között sétál. Néhány portának budapesti fiatal családok a tulajdonosai, akik nyaralóként használják a szépen felújított házaikat és pajtáikat. A hosszú szalagtelkeket szinte senki sem műveli.
Feltevésünk, hogy a helyzetet orvosolhatja egy új iparág megjelenése a környéken. Legyen ez egy manapság keresett, életképes ipar: mondjuk a reklámszakma.
Mi történne, ha az egyik pajtába beköltözik egy keresett, minőségi reklámstúdió?
Egy reklámstúdió, melynek fő profilja a landscape art, reklámot, plakátot a pajták mögötti összefüggő zöld felületre szervezi felhasználva minden kortárs eszközt? (pl.: a mezőbe nyírt, festett plakátot az interneten keresztül láthatjuk.)
tájképanimáció
Olyan művészi, környezet tudatos és szociális minőséget képviselve, amely a reklámozott cégeket szimpatikussá, a reklámstúdiót pedig keresetté tesz?
A tulajdonosoktól bérelnék a földet, a lakosság munkához és szerephez jutna az egyes projektekben. A kertművelés feléledne, akár művészi fokon. A közös munka, a kommunikáció megindulása szervezné a közösséget, nyitottabbá, mozgékonyabbá válna. Új állandó lakosok jelennének meg, akik a stúdióban dolgoznak. A hely és az emberek alkalmas lenne egy, akár nemzetközi filmfesztivál megszervezésére. Vetítés a pajtákban. Identitás tudat az emberekben.
Módszerünk, hogy elképzeljük, van egy ilyen, már valamennyire működő reklámstúdió. Lehelyezzük Vöröstóra és megírjuk a történetét. Fantáziajáték, ami reméljük stratégiává és nem tudom hány éves tervvé válhat.
Újraélesztés (Connecting People 03)
Vöröstóból költözik az élet.
Mi viszont skanzen helyett egészséges, élő falut szeretnénk faragni belőle.
A falu számos egyedülálló és kiaknázatlan adottsággal rendelkezik, mi ezeket használnánk fel.
A gyújtópontot keressük.
Azt a magot, melyből a fejlődés tovább csírázna, mely pozitív változások sorát indítaná be, de szigorúan vöröstói elemekből és értékekből táplálkozva és nem importált, idegenből.
Ezen tulajdonságokat, adottságokat, hiányokat (kék cetli), a belőlük fakadó lehetőségeket (narancssárga), valamint a hozzájuk vezető lehetséges útvonalakat (citromsárga), feltételeket tűztük fel a táblára.
Gyújtópont pedig a piac, mely a falu lakosainak találkozóhelye, az itt megtermelt agrártermékek értékesítési helye, valamint a faluközösség tagjainak bemutatóhelye egyaránt lehetne.
Nemcsak a közösség belső életét szolgálná, hanem a külvilág felé is közvetítené a faluközösség értékeit.
Így a piac Nagyvázsonyhoz, a Balaton-felvidék kapujához közel, a mikro és makroközösség fóruma és kirakata lehetne egyaránt.
2010/10/20
Játssz velünk!
Kártyajátékok Vöröstóra
by Játékosok
A gyermekek a játékon keresztül ismerik meg a világot.
Ahogyan játszanak, úgy formálódnak gondolataik is.
Kártyázni régen naponta leültek az emberek (férfiak a kocsmában, nagymama az unokáival...).
A falvak, és így Vöröstó jövőképének megvitatása napi szintűvé kellene váljon.
A játék lehetőség a falu sorsában érdekelt emberek kapcsolatba lépésére, saját szerepük meghatározására.
Ezeknek az embereknek az összefogásán múlik Vöröstó jövője.
Ugyanakkor a lehetséges megoldások száma sokkal több, mint azt elsőre gondolnánk.
A játék segít ezeknek az összefüggéseknek a felismerésében.
by Játékosok
A gyermekek a játékon keresztül ismerik meg a világot.
Ahogyan játszanak, úgy formálódnak gondolataik is.
Kártyázni régen naponta leültek az emberek (férfiak a kocsmában, nagymama az unokáival...).
A falvak, és így Vöröstó jövőképének megvitatása napi szintűvé kellene váljon.
A játék lehetőség a falu sorsában érdekelt emberek kapcsolatba lépésére, saját szerepük meghatározására.
Ezeknek az embereknek az összefogásán múlik Vöröstó jövője.
Ugyanakkor a lehetséges megoldások száma sokkal több, mint azt elsőre gondolnánk.
A játék segít ezeknek az összefüggéseknek a felismerésében.
2010/10/18
Kapcsolatépítés (Connecting People 02)
Vöröstó egyedül van.
A régi világban, akárcsak a jó szomszédok, a falvak sem voltak elszigetelve egymástól.
Vöröstó magára hagyatva eltörpül és elszigetelődik.
De ha bekapcsoljuk hasonló társainak vérkeringésébe, ha Vöröstó egy olyan közösség része lenne, melyben minden település lakója igénybe tudná venni a többiek infrastrukturális, turisztikai és szolgáltatásbeli erőforrásait, akkor nem kellene szűkös kereteit feszegetve, erőszakosan túlzsúfolni területét, törékeny egységét.
Lakói így egyrészt egy olyan makroközösség részesei lehetnének, amely minden szükségletüket kielégítené, valamint otthonuk irányába büszkeség és kötödés alakulna ki a közösségben elfoglalt fontos szerepe miatt.
Másrészt pedig nem kellene teletömni Vöröstó szűkös területét olyan szolgáltatásokkal, melyek az alig pár kilométerre lévő, hasonló nagyságú falvakban már rendelkezésre állnak.
Így ha Vöröstó határai kitágulnak, az így létrejövő faluközösség együttesen már a térképen is jelentősebb helyet foglalhat el, együtt nemcsak a belső világukat gazdagíthatnák egymás erősségeivel, de a külvilág felé is markánsabb képet mutathatnak.
A régi világban, akárcsak a jó szomszédok, a falvak sem voltak elszigetelve egymástól.
Vöröstó magára hagyatva eltörpül és elszigetelődik.
De ha bekapcsoljuk hasonló társainak vérkeringésébe, ha Vöröstó egy olyan közösség része lenne, melyben minden település lakója igénybe tudná venni a többiek infrastrukturális, turisztikai és szolgáltatásbeli erőforrásait, akkor nem kellene szűkös kereteit feszegetve, erőszakosan túlzsúfolni területét, törékeny egységét.
Lakói így egyrészt egy olyan makroközösség részesei lehetnének, amely minden szükségletüket kielégítené, valamint otthonuk irányába büszkeség és kötödés alakulna ki a közösségben elfoglalt fontos szerepe miatt.
Másrészt pedig nem kellene teletömni Vöröstó szűkös területét olyan szolgáltatásokkal, melyek az alig pár kilométerre lévő, hasonló nagyságú falvakban már rendelkezésre állnak.
Így ha Vöröstó határai kitágulnak, az így létrejövő faluközösség együttesen már a térképen is jelentősebb helyet foglalhat el, együtt nemcsak a belső világukat gazdagíthatnák egymás erősségeivel, de a külvilág felé is markánsabb képet mutathatnak.
Gyere be! (Connecting People 01)
Vöröstó elbújt.
Aki Veszprém felől, Nagyvázsonyon keresztül a Balaton felé rohan, Vöröstóból csak egy útjelzőtáblát lát.
Ha valaki nagyritkán mégis letér a fasorral szegélyezett bekötőútra, és átrohan a pajták sora közé zárt ötvenkét házas település egyetlen utcáján, megcsodálhatja az utcát szegélyező, svábosan sorakozó, fehérre meszelt házak időtálló szépségét, a faluvégi templom és kálvária nyugalmát.
Pedig ez még mindig csak a felszín.
Ha átlesünk a kőbástyákon, még megpillanthatjuk az élő falu utolsó perceit.
Mi megpróbáltuk...
Aki Veszprém felől, Nagyvázsonyon keresztül a Balaton felé rohan, Vöröstóból csak egy útjelzőtáblát lát.
Ha valaki nagyritkán mégis letér a fasorral szegélyezett bekötőútra, és átrohan a pajták sora közé zárt ötvenkét házas település egyetlen utcáján, megcsodálhatja az utcát szegélyező, svábosan sorakozó, fehérre meszelt házak időtálló szépségét, a faluvégi templom és kálvária nyugalmát.
Pedig ez még mindig csak a felszín.
Ha átlesünk a kőbástyákon, még megpillanthatjuk az élő falu utolsó perceit.
Mi megpróbáltuk...
2010/10/11
2010/10/08
A blogról röviden..
A blogról röviden..
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén meghirdetett Tanszéki Terv 2 című tárgy hallgatóinak és oktatóinak kezdeményezésére jött létre a govorostoblogspot.com. A blog célja egy olyan platform létrehozása volt, mely alkalmas felületévé válhat a közös gondolkodásnak, egy interdiszciplinális, kezdeményező párbeszéd megindításának, egy remélt átalakulás, változás kikényszerítéséért. Továbbá célja a ’vöröstói jelenség’ reflektor fénybe helyezése a kreatív gondolkodás eszközeivel, és az ezekből származó eredmények, kísérletek, halmazszerű dokumentálása az érdeklődő, közösen gondolkodni vágyók felé. A blog egy olyan szcéna, ahol az előadás mellett a közönség is fontos szerephez jut. A boncolgatni vágyott téma nem pusztán építészeti kérdésekre korlátozódik. Jellege nyitott, szűzi, interdiszciplinális, több hangszerre komponált, energiák befogadására alkalmas. Egy olyan aktuális terület, ahol a kreatív kísérletezés kötelező, a részvétel ajánlott, a végeredmény bizonytalan, de kísérleti jellege miatt semmiképpen nem hiábavaló.
A blogról bővebben a történések folyamatában..
Vági János
építész, meghívott oktató
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén meghirdetett Tanszéki Terv 2 című tárgy hallgatóinak és oktatóinak kezdeményezésére jött létre a govorostoblogspot.com. A blog célja egy olyan platform létrehozása volt, mely alkalmas felületévé válhat a közös gondolkodásnak, egy interdiszciplinális, kezdeményező párbeszéd megindításának, egy remélt átalakulás, változás kikényszerítéséért. Továbbá célja a ’vöröstói jelenség’ reflektor fénybe helyezése a kreatív gondolkodás eszközeivel, és az ezekből származó eredmények, kísérletek, halmazszerű dokumentálása az érdeklődő, közösen gondolkodni vágyók felé. A blog egy olyan szcéna, ahol az előadás mellett a közönség is fontos szerephez jut. A boncolgatni vágyott téma nem pusztán építészeti kérdésekre korlátozódik. Jellege nyitott, szűzi, interdiszciplinális, több hangszerre komponált, energiák befogadására alkalmas. Egy olyan aktuális terület, ahol a kreatív kísérletezés kötelező, a részvétel ajánlott, a végeredmény bizonytalan, de kísérleti jellege miatt semmiképpen nem hiábavaló.
A blogról bővebben a történések folyamatában..
Vági János
építész, meghívott oktató
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)