2010/12/14
Vöröstói utca
Fontosnak éreztük az utat, mint tájba illeszkedő elemet és a mellé települő falut, amely benne változást hoz létre. A falusi utca egyben a kommunikáció helyszíne is, így fontos közösségalkotó szereppel bír. Változásával a faluközösség is megváltozhat.
Tervünk a falu két végén létrehozott teresedést és az azokat összekötő utat foglalja magába. A változást a falu lakosságának bevonásával hozzuk létre, érdekeltté téve őket az utcakép kialakításában. A változás időben hosszabb lefolyású, a kezdeti beavatkozások generálják az utca kiteljesedését. Az úton kijelöltünk helyeket, amelyeket fontosnak éreztünk és azok körül kisebb csomópontok jönnek létre. Az kétsávnyi úttestben ezek szűkítéseket hoznak létre így lassítva a forgalmat a faluban. Ezzel együtt az utcát visszakapják az emberek, amelyen ideiglenes felfestések létrehozásával hívjuk fel a figyelmet az utca használatára. A lakosokat úgy vonjuk be az utca kialakításába, hogy néhány porta előtti kertet, mint cégéreket hozunk létre, amelyeket saját képükre formálnak (pl. levendulával ültetik tele). Ezek hatására mások is kedvet kapnak saját házuk előtti hely rendezéséhez. Így folyamatosan átalakul az utca és élhető falusi térré válik.
Tervünk a falu két végén létrehozott teresedést és az azokat összekötő utat foglalja magába. A változást a falu lakosságának bevonásával hozzuk létre, érdekeltté téve őket az utcakép kialakításában. A változás időben hosszabb lefolyású, a kezdeti beavatkozások generálják az utca kiteljesedését. Az úton kijelöltünk helyeket, amelyeket fontosnak éreztünk és azok körül kisebb csomópontok jönnek létre. Az kétsávnyi úttestben ezek szűkítéseket hoznak létre így lassítva a forgalmat a faluban. Ezzel együtt az utcát visszakapják az emberek, amelyen ideiglenes felfestések létrehozásával hívjuk fel a figyelmet az utca használatára. A lakosokat úgy vonjuk be az utca kialakításába, hogy néhány porta előtti kertet, mint cégéreket hozunk létre, amelyeket saját képükre formálnak (pl. levendulával ültetik tele). Ezek hatására mások is kedvet kapnak saját házuk előtti hely rendezéséhez. Így folyamatosan átalakul az utca és élhető falusi térré válik.
2010/12/13
Lovasközpont - beépítési javaslat
Kezdeti vizsgálataink után a vöröstói lovasközpont építészeti megfogalmazásába kezdtünk bele, mivel úgy éreztük, hogy ennek az új funkciónak a megjelenése egyrészt hasznos, másrészt valós igény, valamint a csapatok ügyködéseivel együtt meg is fogja találni itt a helyét.
Legmeghatározóbb vonása ennek az új központnak a telepítése lesz, ezért mi beépítési lehetőségeket vizsgáltunk, ill. kerestük a leghelyénvalóbbat. Ennek megfelelően több alternatívát is megvizsgáltunk, melyek a faluhoz való kötődési szintjük és minőségük alapján kezdtek el kibontakozni. A skála széles: kezdve a teljes formai hasonulástól, ami a karakteres vöröstói beépítést követi le, egészen a külön zárványként való viselkedésig, ami csak „térélményében” eleveníti meg a falut, minden megjelenik.
Végül egy fellazultabb struktúrát terveztünk, ami inkább idézi a közvetlen környezetének szabadabb, rendezetlenebb jellegét, és kellően beleolvad a természetbe. Ezt a szórt jelleget jelképes fallal kereteztük, ami hol épület, hol csak növényzetből álló „kerítés”, ezáltal visszaköszön a helyre jellemző külső határoltság (pajtavonal). A beépítés két tengelyre szerveződik: egy meglévő, valamint egy arra merőleges új útra. Az új út Vöröstó egy jövőben kialakuló központjával keresi a kapcsolatot, így köt be szervesen a falu életébe is. Az utak zónákat jelölnek ki a telken belül: állandó lakások zónája, üdülőegységek területe, és a közfunkciók (étterem, bolt) helye. A különböző zónák laza összefüggésben vannak egymással, köztük jelképes elhatárolás van, amit az utak, valamint egy tervezett árok jelent. Ez az árok egyrészt elvezeti a területről a vizet, másrészt megjeleníti Vöröstó egyik tipikus elemét az új beépítésben.
Az új beépítési javaslat mind a falu, mind a természet, mind a lakosok sajátja lehet.
Legmeghatározóbb vonása ennek az új központnak a telepítése lesz, ezért mi beépítési lehetőségeket vizsgáltunk, ill. kerestük a leghelyénvalóbbat. Ennek megfelelően több alternatívát is megvizsgáltunk, melyek a faluhoz való kötődési szintjük és minőségük alapján kezdtek el kibontakozni. A skála széles: kezdve a teljes formai hasonulástól, ami a karakteres vöröstói beépítést követi le, egészen a külön zárványként való viselkedésig, ami csak „térélményében” eleveníti meg a falut, minden megjelenik.
Végül egy fellazultabb struktúrát terveztünk, ami inkább idézi a közvetlen környezetének szabadabb, rendezetlenebb jellegét, és kellően beleolvad a természetbe. Ezt a szórt jelleget jelképes fallal kereteztük, ami hol épület, hol csak növényzetből álló „kerítés”, ezáltal visszaköszön a helyre jellemző külső határoltság (pajtavonal). A beépítés két tengelyre szerveződik: egy meglévő, valamint egy arra merőleges új útra. Az új út Vöröstó egy jövőben kialakuló központjával keresi a kapcsolatot, így köt be szervesen a falu életébe is. Az utak zónákat jelölnek ki a telken belül: állandó lakások zónája, üdülőegységek területe, és a közfunkciók (étterem, bolt) helye. A különböző zónák laza összefüggésben vannak egymással, köztük jelképes elhatárolás van, amit az utak, valamint egy tervezett árok jelent. Ez az árok egyrészt elvezeti a területről a vizet, másrészt megjeleníti Vöröstó egyik tipikus elemét az új beépítésben.
Az új beépítési javaslat mind a falu, mind a természet, mind a lakosok sajátja lehet.
Víziók
Egy falu problémái nem csak építészeti jellegűek, sőt! A megoldás fontos része egy program, egy vízió felvázolása, ami nem csak építészeti eszközökkel történhet. Fontos ugyanis, hogy ne csak mi képzeljük bele egy lehetséges jövőt a rajzainkban, hanem a lakosok is meglássák a lehetőséget, a célt, illetve az odáig vezető rögös utat.
2010/11/17
Gondolatsiló
A falvak elnéptelenedése már részben lezajlott folyamat, amely sok veszteséggel járt eddig is.
Ha sikerül is megfordítanunk ezt a folyamatot, nehezen biztosítható a kontinuitás (folytonosság) a A „magtár” a körforgás és az élet szimbóluma… nem egyszerűen az emlékek gyűjtésének helye, hanem az összehalmozott tudás felhasználásának, a tanulás és az új dolgok születésének helyévé is válhat.
A „gondolatsiló” beszélgetések gyűjteménye.
Beszélgetések Vöröstó lakóival a falu múltjáról és jelenéről, saját élettörténetükről.
Ez a gyűjtemény a falu transzparens emlékezete.
Az identitás erősítésének és a külvilág felé való nyitásnak eszköze.
Ha sikerül is megfordítanunk ezt a folyamatot, nehezen biztosítható a kontinuitás (folytonosság) a A „magtár” a körforgás és az élet szimbóluma… nem egyszerűen az emlékek gyűjtésének helye, hanem az összehalmozott tudás felhasználásának, a tanulás és az új dolgok születésének helyévé is válhat.
A „gondolatsiló” beszélgetések gyűjteménye.
Beszélgetések Vöröstó lakóival a falu múltjáról és jelenéről, saját élettörténetükről.
Ez a gyűjtemény a falu transzparens emlékezete.
Az identitás erősítésének és a külvilág felé való nyitásnak eszköze.
2010/11/16
2010/11/15
Utcatér
Egy faluban nagyon fontos elem az utca, főleg egy ilyen egyutcás faluban. Az utca a kommunikáció színtere, közösségalakító szerepe van. Célunk, hogy az utca minőségének változásával erősödjön a faluközösség. Vöröstón nincsenek közösségi terek, de lehetőség van két pólus létrehozására és az azokat összekötő út újragondolására. Egyik tér a szeszfőzde körül alakulhatna ki, amit azonban nagy betonárkok szabdalnak, így használhatatlan. A másik tér pedig az utca egyfajta kiszélesedésével a templom körül. Itt lehetőség van a kerítések elbontásával és a plébánia új funkcióval való megtöltésével egy élhető közösségi tér létrehozására.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)